A nappaliban egy fonalat leragasztgattam cellux segítségével. Jöttek a kis akrobaták, és végig kellett menniük tyúklépésben. Aztán a fantáziájukra bíztam a játékot. Végül már a dzsungelben voltak, állatokat rajzoltak, útjelző nyilakat készítettek. Kb 1 órán keresztül játszottak így, mozogtak, tornáztak, láthatatlan akadályokat küzdöttek le, a plüsseiket őserdei állatokká változtatták.
A képen a fonal, és a rönk, ami átvezet a folyó felett, hogy a krokodilok meg ne harapják a lábunkat. :)
A gyerekek mai játéka egy szuperhős legyőzése volt.
Pókember rosszalkodott, és a pom-pomokat behálózta, és fogságban tartotta. A gyerekek feladata csipesszel kimenteni a pom-pomokat úgy, hogy ők ne ragadjanak be a hálóba.
Eszközök:
Kb 10 perc volt az előkészület, és nagyjából fél órát játszottak vele, mert a kiszabadítás után Pókembernek újra el kellett terelnie a gyerekek figyelmét, hogy a pom-pomokat megint elzárhassa.
Megint a finommotorikát fejlesztettük egy közös játékkal.
Színes ragasztócsíkkal (helyettesíthető akár papír csíkkal is) kijelöltem a csatasort. Választhattak maguknak egyet a gyerekek, ahová sorba állítják a stikeezeket (nálunk csak cuppanó a nevük), meg az apró játékokat. Jöttek dínók, pónik és végül legó emberkék is.
Könnyen kipróbálhatjátok Ti is!
Egy olyan fejlesztő játékot készítettem tegnap a gyerekeknek, ami a finommotorikát is fejleszti, és a megfigyelőképességet is.
Előkészítési idő: türelmetlen gyermek érdeklődésével spékelve sem volt több 10 percnél.
Játékidő: 3 és 6 éves gyerekek játszották, kb 45 percen át lekötötte őket.
Szükséges hozzá:
A képen látható módon rajzoltam gombócokat, különböző elrendezésben. A sárga papírokon számok voltak, a fehéren gombócok. A papírkákat betettem egy kosárba. Kezdődhetett a játék.
Csukott szemmel kellett egy kis papírt kihúzniuk a kosárból, és a rajta levő módon gombócokat készíteni. Ha fehér papírt húztak, akkor számított a sorrend is. A számos papíron 15 gombóc volt a legtöbb. Amikor elkészültek a feladattal, megnéztük együtt, vagy megszámoltuk, pom-pomok mehettek vissza a dobozba, és húzhattak új feladatot.
Nagyon élvezték!
Jó játékot nektek is!
Különleges helyzet van. Az elmúlt hét már sokaknak okozott fejtörést. Hogyan kössük le az ovis -kisiskolás gyerekeket, ameddig dolgoznunk kell vagy épp egy fontos telefonos meetingen kell résztvennünk?
Igyekeztem összeszedni számos ötletet, ami megkönnyíti a mindennapokat.
Nagyon fontosnak tartom, hogy a gyerekek felszabaduló energiáit lekössük, ezért mozgásformákat is összegyűjtöttem.
Kőnig doki: A közös küldetés
Turucz Andrea: A hetvenhetedik levél meséje
Kedvencünk: Tornázz a plüssöddel és tőle a lábtorna
Gyermekeink mozgásáért egyesület: jóga
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat youtube csatornája, tele egyperces szuper programokkal.
és fejlesztő torna, izgő-mozgóknak mozgáskoordináció fejlesztéssel.
Veronaki: Gőgös Gúnár Gedeon live1
Ha mondókázni támad kedvünk, akkor itt egy szuper lehetőség, mozgással egybekötve.
Kell egy kis előkészület ehhez a játékhoz, azonban hosszabban is le lehet kötni vele a kisebbeket és nagyobbakat is. Szem-kéz koordinációt is fejleszti, és a mozgást is. Érdemes kirpóbálni.
Egy kis interaktív játék, amíg anya megiszik egy kávét. :) 2-6 éveseknek.
25 lakásban is játszható játék Mókás Tanítás segítségével.
Majorka Színház: Pártás királylány
Vaskakas Bábszínház -A kismalac meg a farkasok
Tízváros alapítvány: Három kismalac
Diafilmek digitalizálva: Vackor
Tíztőlmese oldalán több mese is van, most hármat nézhettek meg: Csütörtök a kisördög, Orrfújós mese, Charlie és a csokigyár részlet.
https://www.facebook.com/tiztolmese/videos/224658815322535/
https://www.facebook.com/tiztolmese/videos/224658815322535/
Bookr Kids kinyitotta a mesetárat, 400 mese ingyenes egy hónapig: Google play AppStore
Okosdoboz.hu feladatok kisiskolásoknak, felsősöknek és középsulisoknak is.
Kiskalász együttes koncertje 03.21: https://www.facebook.com/kiskalasz.hu/videos/609380179642298/
Lépésről-lépésre rajzolni tanulhatunk: https://www.facebook.com/icreativeideas/posts/441413272713004
Agócs Írisz is tanít rajzolni, lépésről-lépésre medvét, tacskót, de még zsiráfot is.
Disney figurák lépésről-lépésre
Festeni tanít Budai Tímea
Halacska készítése egyszerűen.
Egy gyönyörű, tavaszi napon az állatok kupaktanácsot tartottak az erdőszéli tisztáson.
Zebri, a zebracsíkos bárányka is ott volt a barátaival. Nagy napra készült az állatsereglet, a legviccesebb napra az évben, a farsangi mulatságra. Kicsik, és nagyok egyaránt szerették ezt az ünnepet, mindig vicces maskarákba bújtak, versenyeket rendeztek, és rengeteget nevettek
Nem történt másképp ez most sem. Mindenki sürgött-forgott otthon, készültek a jelmezek és a finomságok a nagy napra. Zebri úgy döntött, hogy olyan süninek öltözik, mint a kis barátja Sün Sára. A jelmeze egy barna ruhácska volt, amire fenyőágakból készült tüskéket ragasztottak apukájával, az álarcot papírból készítették el. Zebri anyukája finom csokis-mézes kekszet sütött a mulatságra, amit a kis bárányka segített megformázni. Ilyenkor a felnőttek is beöltöztek, Zebri anyukája és apukája medvének öltözött.
Eljött a farsang napja. Felvették a maskaráikat, és sütikkel, szörpökkel megrakodva elindultak a tisztásra. Az erdei állatok között az volt a szokás, hogy egy másik állatnak álcázták magukat a farsangon.
Medve mama és Malvin, a kis medvebocs nyuszinak öltözött be. Azon versenyeztek, melyikük tudja jobban hegyezni a fülét, pont, mint Hopszi. A kis világjáró nyuszi is ott volt, ő Borhinak, az elefántnak öltözött be, hosszú ormányt egy szürke sálból készített magának, és nagyon igyekezett nem orra bukni ahogy a hosszú elefántormányt tolta maga előtt.
Képzeljétek el, volt ott egy csacsi is, aki farkasnak öltözött. A mindentudó bagoly mókus jelmezt öltött, Mókus Milán, pedig egy zöld overállt vett fel, és krokodilnak álcázta magát.
Amikor mindenki megérkezett, megkezdődtek a versenyek. Első versenyszám a hangutánzás, annak az állatnak a hangját kellett utánozni, akinek beöltöztek. Hopszi nyuszi szülei nagyon viccesek voltak, ahogy a halakat utánozták, ugyanis ők pikkelyesnek öltöztek be. Mindenki nagyon nevetett, amikor Hopszi megpróbálta utánozni az elefántok hangját, a legügyesebb mégis a csacsi volt, aki a farkas hangon vonyított.
Ezt követte a tuskófoglaló játék. Körben voltak a tuskók, a békák énekeltek, amikor az ének abbamaradt, minden játékosnak egy rönkre kellett ülnie, akinek nem jutott ülőhely, az kiesett. Hatalmasakat kacagtak, ahogy egymás elől próbálták a helyeket elfoglalni. Ebben a játékban a legügyesebb Malvin a kis medvebocs volt.
A süti evés az utolsó volt a versenyek között. Csak a szájukat használhatták a csimoták, ahogy a kekszet ették, amit Zebri anyukája sütött. A végére mindegyikük arcocskája csupa maszat lett, a legügyesebb sütievő Zebri lett.
Mire az utolsó morzsa is elfogyott, beesteledett és bizony a kicsinyek elfáradtak, a nagyobbak a szüleikkel segítettek elpakolni, majd a sereglet hazaindult.
A fák között a Hold és a csillagok fénye világította meg az utat, de hogy a kisebb állatkák is hazataláljanak szentjánosbogarak is repkedtek.
Fáradtan, kimerülten, de jókedvűen feküdt le minden erdei állatka aludni. Aludjatok jól ti is!
Korán esteledett, de mégis olyan világos volt, mintha nappal lenne. Vastag hótakaró borította a tájat. Zebri, a zebracsíkos bárányka épp lefeküdni készült. Nagyon izgatott volt, mind a négy csizmácskáját kitisztította, ugyanis tudta, éjjel érkezik szánján a Mikulás, aki puttonyából biztosan egy csomagocskát rejt majd a fényes lábbelikbe.
Egyszercsak hangos kopogás hallatszott az ablakon. Zebri odaszaladt, kinyitotta.
- Szia Zebri! – szólt a mindentudó bagoly- nagy a baj! Szólj apukádnak, és gyertek velem.
A kis gyapjas szaladt az apukájához, a szélnél is sebesebben felöltöztek, és már indulásra készen voltak.
- Gyertek, gyertek, sietni kell. –sürgette őket a bagoly
- Mi történt? Hová megyünk? –kérdezte Zebri és apukája felváltva, de a bagoly hajthatatlan volt, csak repült előre.
Az erdő széléhez értek, és a legmagasabb fenyőfa csúcsán valami fura, piros alakot láttak. Ahogy közelebb értek a fához, már tisztán láttak mindent.
A Mikulás szánja a földön, csomagok hevertek mindenhol, a Mikulás a fa tetejébe kapaszkodik, a rénszarvasok összegabalyodva a környező fák ágaiba és az óriás fenyő ágaiba kapaszkodtak. Ki itt-ki ott.
- Tyűű, sosem gondoltam, hogy így találkozom a Mikulással- mondta álmélkodva a csíkos bárány.
- Most nincs idő csodálkozni kisfiam, gyorsan segítenünk kell, különben nemcsak a te csizmád marad üres, hanem minden gyereké a világon. Bagoly, szaladj el medvéékhez, épp itt van látogatóban a zsiráf. Szaladjanak ide ők is- adta ki az utasítást a bari apuka.
– Zebri, te kezdd el a szánhoz összegyűjteni a csomagokat. Szerencsénk, hogy esett a hó, így világos van.
A bagoly szállt, olyan gyorsan, ahogyan csak tudott, pár perc múlva a nyomában szaladt Zsibongó, a zsiráf, feje búbjáig sálba burkolózva és a medve.
- Sziasztok! Igyekeznünk kell, gyertek gyorsan. Zsibongó, te gyere a fa mellé, nézzük meg eléred-e a Mikulást - mondta sürgetően az idősebb bárány a zsiráfnak.
-Hiába kepeszkedem, nem érek fel odáig –mondta szomorúan Zsibongó. – Zebri, gyere a nyakamba, hátha együtt elérjük.
Zebri felmászott a zsiráf nyakába, a két hátsó lábával kapaszkodott erősen, a két mellső lábával épp elérte a Mikulást, összeölelkezett vele, és Zsibongó szépen a földre tette őket.
- Köszönöm –hálálkodott a piros ruhás, ősz szakállú Mikulás. Elővette a varázspálcáját, és a rénszarvasokat levarázsolta a fáról, a szán elé kötötte őket, és a csomagocskákat is azonnal a puttonyába varázsolta.
- Mi történt? –kérdezte kíváncsian Zebri.
- Tudod, kicsi bárányka, az egyik krampuszom ma túl nagy csínyre szánta el magát. – ekkor vették észre, hogy a tölgyfa ágai között egy fekete ruhás alak is ott van.
– Utazás közben elővett egy tollpihét, és Rudolf orrát megcsikizte vele. Rudolf egy hatalmasat tüsszentett, és akkorát rántott a többi rénszarvason és a szánon, hogy mindannyian a fák fogságába kerültünk. Ha ti nem lettetek volna, még mindig a fákon kapaszkodnánk. –miközben mesélt a zebracsíkos barinak, a krampuszt is levarázsolta a fáról a Mikulás.
-Nagyon-nagyon hálás vagyok mindnyájatoknak. Jó tét helyébe, jót várjatok, nyugodt szívvel bújjatok ágyba, egészen biztosan nem marad üresen a csizmátok. – köszönt el hálálkodva a Mikulás a segítő csapattól.
Mire kettőt pisloghattak volna, már el is tűnt a szemük elől a sok rénszarvas és a szán. Hazaindultak, beszélgettek. Megnyugodva ágyba bújtak.
Reggelre valóban mindenkinek tele volt a csizmácskája, mindenki a kedvenc finomságát kapta a Mikulástól. Zebri sok-sok mézescsuprot a csoki mellé, hiszen neki ez volt a legfinomabb manna kerek e földön.
Tavasz illatban úszott az erdő, ahol Zebri lakott. Már rügyeztek a fák, nyíltak a virágok, és bizony eljött az erdei állatok egyik kedvenc ünnepe a Húsvét.
Zebri anyukája korán ébresztette a kicsi barit, hogy öltözzön gyorsan, és szaladjon a nagy rétre. Minden Húsvét vasárnap kora reggel ott találkoztak az állat csemeték, hogy együtt keressék meg, a húsvéti tojásokat. A bokrok aljában, a fák tövénél és a magas, tavaszi harmatos fűben rengeteg csokitojást rejtett el a húsvéti nyuszi. Zebri egy szalma kosarat hozott magával, amit anyukája készített neki, hogy abba szedje majd a csokikat.
Sün Sára egy kis kocsit húzott maga után, hogy abba szedje majd a tojásokat.
Még Bubira, a békára vártak, akinek bizony elég nehéz volt a rétig elugrálnia, a tojásokat összegyűjtenie pedig még nagyobb feladat lett volna, de végül megegyezett Zebrivel, hogy együtt gyűjtik a tojásokat, és a végén osztoznak.
Indulhattok, kiabálta medve néni, akinek a kis bocsa szintén eljött, egy hátizsákkal a hátán.
El is indult a csapat megkeresni a finomságokat. Malvin, a medvebocs azonnal a málnabokrokhoz szaladt, de a finom érett málnák annyira elvonták a figyelmét, hogy azokat kezdte majszolni a csokik keresése helyett.
Sün Sára a fák tövéhez szaladt, és talált is pár piros tojást, tovább is indult a következő fához, hogy minél többet összeszedjen.
Zebri, és Bubi a zöldellő fűben keresték a tojásokat. Zebri hátán csücsült a béka, és a magasból nézte, hogy lát-e valahol csokitojást. Sikerült nekik is összeszedni sok-sok csokit.
Szerencsére elfogyott a bokorról a friss málna, Malvin, pedig nem szereti az éretlen málnát, így nekiiramodott, és hamarosan az ő hátizsákjába is került a finom édességből.
Amikor már úgy látták, hogy mindent megtaláltak, akkor összegyűltek a szüleiknél, és szépen egymás mellett haladva átfésülték a rétet, nehogy ottmaradjon akárcsak egy is a nyalánkságokból.
Amikor a rét másik oldalához értek, Zebri egy harsogó kék színű levelet talált a fűben!
„Kedves erdei csemeték!
Örülök, hogy megtaláltátok a levelem! Van egy feladatom a számotokra, ha sikerül megoldanotok, akkor egy hatalmas ajándékot is kaptok tőlem!
Menjetek a legmagasabb tölgyfához. Van benne egy nagy üreg. Ha összefogtok, megtaláljátok az elrejtett kincset!
Legyetek jók következő Húsvétig!
Húsvéti Nyuszi”
(forrás: http://evfaja.okotars.hu/fa/2012/mese-az-alsobogati-odvas-farol)
Úgy is tettek. Az üreget hamar megtalálták, de igencsak meglepődtek amikor észrevették, hogy a fa törzsében az üreg nemcsak mély, hanem magas is. Ahogy felfelé néztek, a magasban láttak valami csillogót. Persze odáig egyikük sem ért fel. Tanakodni kezdtek.
Már el is kezdődött a fáramászás, belülről. Zebri ügyesen két mellső patáját a fának támasztotta, így biztonságosan tudott állni. Malvin két pislogásnyi idő alatt már a nyakában is volt. Sün Sára apró lábaival pillanatok alatt Malvin feje tetején csücsült. Ekkor jött Bubi a béka, aki szépen lassan felugrált rajtuk, de így még nem érték el a fénylő csomagot, mert az már tisztán látszott, hogy az egy nagy csomag.
Mindannyian nagyon kíváncsiak voltak, mi lehet ott fent, de megértették azt is, hogy Bubi fél. Végül a kis brekegő összeszedte minden bátorságát, és felugrott. Olyan nagyot sikerült ugrania, hogy a csomag tetején landolt, ami ki volt kötve egy odúhoz. Kinézett az odún, és látta kint Medve mamát, meg Zebri anyukáját. Visszament a csomaghoz, és szólt a többieknek.
Bubi, a bátor béka kioldozta a zsineget, Malvin és Zebri meg ügyesen elkapták a csomagot.
Ekkor a breki kimászott az odún, és azt kérdezte:
A kis brekkencs leugrott, medve mama a szoknyájával elkapta! Ujjongva örült a kis kölyök csapat.
Ezután kibontották a hatalmas csomagot, ami nem más volt, mint egy óriási csokitojás, és volt benne egy csodaszép labda. A csokit igazságosan elosztották, a labdát, pedig azonnal kipróbálták, gurították, dobálták.
A nap már magasan járt az égen, mire mindegyik lurkó nagyon elfáradt. Mindenki hazaindult, Zebri is az anyukájával. Otthon megette a finom ebédjét, és már szaladt is aludni, hogy délután az új labdával játszhasson a barátaival.
Hopszi a pillangóktól egy lazító gyakorlatot tanult.
Nagyon egyszerű a kivitelezése.
Ülj le a földre. Lábaidat hajlítsd be úgy, hogy a talpaid érjenek össze, és két kézzel a lábujjakat fogva a lábfejet a testünkhöz lehető legközelebb kellene húzni. Ezután már Te magad vagy a pillangó, aki verdes a szárnyaival, használd szárnyadként a lábaidat.
Miért érdemes kipróbálni?
Segít a csípő lazításában, illetve annak vérellátását javítja.
Csökkenti a derékfájdalmakat. Ha sokat ülsz a suliban vagy a munkahelyeden, akkor különösen érdemes gyakorolni, hiszen csípő szimmetriáját is segít helyreállítani.
Nyújtja a gerincet és a törzsizmokat.
Természetesen csökkenti a stresszt.
forrás:yogaindailylife.org
Hopszi kipróbálta, milyen amikor nyújtózik a cica.
(forrás:imadomamacskam.hu)
Először is Hopszi négykézlábra állt, egyenes háttal. Kilégzéskor begörbítette a hátát, belégzéskor homorított.
Nagyon jól esett a megfáradt hátának, a gerincét ellazította Hopszi ezzel a gyakorlattal.
Mire jó még?
Tartásjavításra; karizom és vállizom megerősítésére.A nyakizmokat és a gerinc körüli izmokat is ellazítja.
Kipróbálod Te is?